A nyolcvanas évek minden szempontból különös egy időszak volt: utoljára nagyot tombolt még a hidegháború, s az emberek újra megtanultak félni az atombombától. Afganisztánban még az Oroszok (bocsánat, Szovjetek) háborúztak, s velük szemben az amcsik fegyverezték a Tálibokat. Popikonok és zenei irányzatok születtek (Madonna, Michael Jackson, house zene). Közben az autóipar ontotta magából a CAD programokkal tervezett, roppant funkcionális kialakítású autókat, amelyek manapság kezdenek értéküktől függően szétmállani a roncstemetőkben, avagy megindulni a youngtimer-klasszikus-oldtimer életpályán. Elképesztő tuningverdák öltöttek testet, s életre kelt a mára már szinte elfeledett Widebody stílus. A lézerfényekben villódzó űrkorszakot leginkább a kis műhelyekben összefabrikált sportkocsikon lehetett érezni, amelyek formavilága jóval túltett még a tíz évvel korábban, fugutól elborult agyú japán mérnökök által kreált koncepciókon is.
Ebből az időszakból az egyik legdurvább autóval az 1990-es Autókatalogust kinyitva találkoztam, a németországi autók közt, Kodiak név alatt. Az egyetlen fényképen szereplő, pökhendien piros verdáról egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy valaki is gyártja - mint később kiderült, ebben nem is tévedtem nagyot. Ami még furcsább volt: hogy a fenébe juthatott eszébe valakinek egy sportkocsit az alaszkai barnamedvéről elnevezni? Sok évig kísértett ez rejtélyes gép, míg lassan sikerült összetenni a kirakós darabjait.
 |
| A névadó alaszkai barnamedve (Forrás) |
1983-ban, a frankfurti autószalonon, az addig pusztán kabriótetőivel és kiegészítőivel szereplő Speed + Sport nevű cég - gyanítom nem túl nagy - standján egy lenyűgöző formájú autót mutattak be, Kodiak F1 néven. Az F1 jelzés értelmezése nem túl nehéz, a kocsi tervezője, a szerb származású Mladen Mitrovic az autóversenyzés csúcskategóriájának akkori szintjének megfelelő technikát akart a közútakra vinni. S hogy mire utalhat a Kodiak név? Nos, erre csak egyetlen racionális magyarázat létezik: az autó erős volt, nagyon erős, akárcsak a névadó mackó.
 |
| Akár egy nyolcvanas évekbéli sci-fi mozi plakátja |
 |
 |
 |
| 1986 Kodiak F1 |
Mitrovic a terveket a müncheni egyetemen, a korszak csodájának számitó Computer Aided Design, vagyis a CAD eszközével alkotta, amivel jelentősen csökkent a rajzok elkészítésének ideje és a szilárdsági méretezés, ha valamit pedig változtatni kellett, azt néhány paraméter átírásával megtehette. Az alapokat egy csőváz adta, amire egy kompozit (epoxy, kevlár és szénszálas műanyag rétegekből álló) karosszéria került. Így a méretes karosszéria tömege feltankolva és mindennel feltöltve is alig haladta meg az egy tonnát, miközben csavarodási hajlama igen csekély volt. A kasztni szilárdsága pedig létfontosságú volt, hiszen a hátsó tengely fölé egy350 köbhüvelykes (5.7 literes) Chevrolet Corvette V8-as motor került, Brodix alumínium hengerfejjel és négy Weber karburátorral - amelyeket később Bosch benzinbefecskendezésre cserélt. A 320-340 lóerős szívhez egy ötsebességes ZF DS 25/2 váltó csatlakozott, ami kettős keresztlengőkaros futóművön, állítható KONI lengéscsillapítókon át adta tovább a teljesítményt az aszfaltra. A Pirelli P7R abroncsokkal burkolt háromrészes, 15 collos alufelnik alatt a Ferrari 288 GTO-ból kölcsönzött Brembo fékrendszer lapult, 300/32-es első és 300/28-as hátsó tárcsákkal. A durva műszaki alapok egy még durvább formatervben kaptak helyet; a kasztni elölről a korabéli Ferrarikra hajaz, hátulról kissé Porschés, vagy BMW M1-es, ráadásul a kétüléses - és természetesen bőrbevonatú, Momo cuccokkal kidekorált - belsőteret sirályszárny-ajtókon át lehetett megközelíteni. Ez leírva egy igen gagyi, Bogár alapú amcsi kit-cart idézne, de tessék csak megnézni a képeket! Az autó annyira autentikus, amennyire csak kell.
 |
 |
 |
 |
| 1983 Kodiak F1 napjainkban (Forrás) |
Természetesen érdeklődők szép számmal akadtak, ám őket hamar lehűtötte két tény. Egyrészt, Mitrovic közölte, hogy a Kodiak NEM kit-car, másrészt pedig felmutatta az árcetlit, amin alaphangon 48 ezer dollár volt, ami '83-ban szép pénznek számított. Az új német szupersportkocsit azonban nem lehetett volna odahaza eladni egy Corvette motorral, ezért az eredeti terveket módosítani kellett, hogy beépíthető legyen a Mercedes-Benz ötliteres V8-asa, ami eredeti formájában 240, 16-szelepes AMG hengerfejjel 380 lóerőt teljesített. Mire a Merci-motoros prototípus 1986-ra elkészült, az autó ára már 117 ezer dollárra kúszott fel. Ez a szupersportkocsik iránti rajongás mélypontján igen rossz hír volt, így Mitrovic nem is tudott vevőt találni az autóra. Nemsokára szakított az elveivel, és a Kodiakot építőkészletként is kínálni kezdte, kevés sikerrel. Mire az autót '89 őszén e sorok írója megpillantotta az Autókatalógusban, a történet nagyjából már véget is ért, Mitrovic, miután nagy nehezen eladta a járgányokat, visszatért eredeti tevékenységéhez, s csupán azzal a tudattal vígasztalódhatott, hogy megépíthette a számára tökéletes sportkocsit - csak az időzítés volt rossz. Bár a Corvette motoros prototípus a közelmúltban még harmincezer dollárért sem tudott gazdát cserélni, gyanítom, hogy néhány éven belül komoly értéket fog képviselni; szóval ha valakinek van fölösleges pénze, nem akar egy morgós alaszkai/német sportmedvét?
 |
 |
| 1986 Kodiak F1 |
