Az angol hétvégi versenyautóknál és kit-caroknál csak egy elvetemültebb járműfajta létezik: ezek ausztrál megfelelői. Talán a sok napsütésnek, talán az odalent jóval nagyobb ózonlyuknak köszönhető, hogy a kontinensnyi ország kisszériás autói nagyjából egységesen az alábbi elv alapján készülnek: "Fogj egy európai mintát, oszt' dobjál rá egy lapáttal!"
Így lettek a szolid német Opel autókból - vagy inkább angol Vauxhall testvéreiből - és a Lotus által megalkotott könnyűszerkezetes sportkocsikból amerikai V8-asokkal röfögő vaddisznók...
Nincs ezen mit csodálkozni; Brian Rawlings a hatvanas évektől olyan manufaktúrákban dolgozott, mint az Elfin, vagy a Nota; mellettük pedig saját versenyautókat készített Bulant néven. Ez az elnevezés egyébként a Nota támogatására utal: Built Under Licence at Nota...
1961 Bulant Mk 1/2 (a második Mk 1-es modell) (Forrás) |
Az Elfin Garrie Cooper versenyautó gyára volt, amely Ausztrália történetének legsikeresebb nyitott kerekű Formula -és zártkerekű sportautóit készítette, s 24 bajnoki címével örök helyet kapott a déli ország sporttörténeti dicsőségfalán. A gyárat néhány éve újraélesztették, s azóta ismét kellemes klubverseny járgányokkal látja el a Földgolyó túloldalát.
2008 Elfin T5 Clubman (Forrás) |
A Nota is hasonló szellemiségű autó, melyet a repülőmérnök Guy Buckingham tervezett, térhálós vázzal és Lotus stílusú futóművel. Kettejük történetének is helyet kell kapnia valamikor e blog hasábjain.
Hillman Minx motoros Nota Sportsman (Forrás) |
Mindkét cég járgányai a klubverseny hétvégék és a Formula Junior / Vee / 5000 versenyek sztárjai voltak a hatvanas évektől kezdve, így Rawlings a legnagyobb mesterektől tanulhatta meg az autóépítés művészetét.
Az ihletet talán Cooper tervei adták, aki a hatvanas évek végén kompakt utcai sportkocsit akart gyártani, a legújabb angol divatnak megfelelően: Mini alapokra - de középmotorral. Cooper jó ideig tanulmányozta a szakirodalmat és a Mini-alapú Unipower GT, illetve a Lotus-tuningolta Ford motorral szerelt Diva Valkyr GTR 12 autók megoldásait találta saját elképzeléseihez legközelebb állónak. Az előkészületek azonban lassan haladtak a versenyautó gyártás mellett, így végül a nagy tervből az Elfinnél csak hosszú idő után született egy VW farmotoros autó a nyolcvanas évek elején.
Példakép No. 1: Unipower GT (Forrás) |
Példakép No. 2: Diva Valkyr (Forrás) |
Rawlingnsak azonban nem volt türelme kivárni Garry Cooper mókolását, így a maga feje után ment. Először nyitott versenyautók kupévá alakításával próbálta ki karosszériakészítő tudását, majd 1971-ben nekilátott az Elfin-féle középmotoros koncepció sajátos megvalósításának. Ehhez egy használt Mini Coopert vásárolt, amelynek első segédkeretét a felfüggesztéssel és a rögzített kormányművel együtt hátra helyezte Elől egy normál Mini futómű rejtőzött, amelyre hosszú, lapos orr-rész, a Hillman Hunter lámpái és a Triumph Herald szélvédője kerültek. Az alumínium lemezekből kialakított karosszéria a csapnivalón nehézkes beszállás ellenére kiváló helyet biztosított két személy részére.
A futómű az eredeti Mini alulkormányozottságához és erőcsúsztatási hajlamához képest gázadással jól kontrollálható túlkormányozottságot biztosított, ami meglepte a korabéli tesztelőket - pedig a módosított futóművet tekintve semmi titok nem rejlik a dologban. Segített az úttartáson a zsugorított utastér mellett változatlanul hagyott tengely -és nyomtáv is.
1971 Bulanti BAL 551 prototípus (Forrás)(Forrás) |
Akárhogy is, az Ausztrál klubversenyzők lelkesedtek a csiszogó farú Miniért, amelyet a fantáziadús Bulanti néven mutatott be Rawlings. Így hamarosan levette a BAL 551 számon regisztrált autó karosszériájáról a formákat és megkezdte a műgyanta karosszériaelemek gyártását. Csakhogy Rawlings nem volt túl türelmes ember, s hamar agyára mentek a leendő kuncsaftok kívánságai, melyekben zajcsökkentést, gazdagabb kárpitozást, sőt, hamutartót igényeltek a puritán kupéba. Így két darab műanyag karosszériás Bulanti elkészülte után hagyta a csudába az egészet és visszatért a Nota segítségével tíz éve épített Formula autójához, a Bulanthoz, melyból 1983-ig kb. 17 darab készült.
Bulant Mk 7-esek (Forrás) |
A műanyag karosszériás Bulantik sorsáról nem nagyon tudni, de az eredeti, alumíniumkarosszériás autó és a formák még megvannak, az egyik legfurább Mini-leszármazott emlékműveként.